A Diósgyőri vár rövid története

A középkori lovagvárként is emlegetett erődítményről elsőként Anonymus emlékezett meg. A fénykor Nagy Lajos király uralkodásának idejére, a 14. századra esik. Ekkor kezdődött a 16. század első negyedéig, 1526-ig tartó időszak, amikor hat királyné jegyajándéka, vidéki rezidenciája volt a vár – erről kapta ma is használatos elnevezését: a királynék vára.

10-11. század – Diósgyőr váráról elsőként Anonymus, III. Béla király jegyzője tett említést. A krónikás feljegyzéseit régészeti feltárások igazolták, amelyek szerint a diósgyőri szikladombon földvár állt. 1241 körül, a tatárjárás idején pusztulhatott el.

13-14. század – A földvár helyén az Ernye család által építtetett ovális alaprajzú, kéttornyos kővárat 1316-ban említi először történeti forrás. Az erődítmény mintegy 2000 négyzetméter belső és 4000 négyzetméter külső területével a korszak egyik legnagyobb magyar vára lehetett.

Telepy Károly (1828–1906) festőművész 1860-ban készült műve a várról és környékéről14-15. század – Diósgyőr I. (Nagy) Lajos uralkodása (1342-1382) idején élte fénykorát. Ekkortájt kezdődött meg a négy saroktornyos, szabályos négyzet alaprajzú, emeletes lakószárnyakkal és kápolnával kialakított gótikus várpalota kiépítése. Falai között sokat időzött a király is, aki 1381 végén itt írta alá a Velencével kötött békét.

16. század – A diósgyőri vár 1526-ig hat királyné, köztük Mátyás király felesége, Beatrix jegyajándéka, vidéki rezidenciája volt. A mohácsi csatavesztést követő időszakban a vár zálogos bérlőké lett, akik a török veszély elhárítására védműveket építettek. Néhány évtized múltán azonban már a pusztulásról tudósítottak a vár sorsáért aggódó várkapitányok panaszos levelei.

18. század – A hadászati értékét vesztett vár 1702-ben visszaszállt a királyi kamarára. Karbantartás híján építményei romlásnak indultak: falait bontatták, köveit a környék építkezésein túl messze vidékre is elhordták. A 19. századi metszetek már csak romokat mutattak Diósgyőrben.

20. század – A vár feltárása, majd műemléki helyreállítása 1953-tól indult meg. A sürgetővé vált állagmegóvás az 1990-es évek elején kezdődött.

2012–2014 – Diósgyőr várának a történeti hűséget szem előtt tartó részleges rekonstrukciójára építészeti terv készült. A milliárdos értékű helyreállítások és újjáépítések fő gondolata, hogy a festői várnak az elmúlt évszázadokban rögzült arculata ne változzon a munkálatok során.